Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Üzenet

Ha észrevétele van, vagy csak érdeklődik, küldjön egy e-mailt nekünk!

captcha

Kérem írja be a mezőben látható karaktereket!

Földhő, hőszivattyúk

A Föld belsejéből keletkezése óta áradó, és a radioaktív elemek bomlásából származó hő állandóan fűti a földkéreg rétegeit. Magyarországon – a kedvező geotermikus adottságoknak köszönhetően – különösen hasznos lehetőséget jelent a földhő hasznosítása.

A geotermikus energia felhasználása egyrészt a termálvizek melegének közvetítésével valósítható meg. Ez nagyobb rendszerek kiépítésénél, több intézmény és ház összekapcsolásánál jelent megoldást, nem feledve az erre a célra fúrt kút takarékos kiaknázását. (A hévíz gyors kitermelése a kút kiapadásával járhat, mert a földhő csak korlátozottan megújuló energiaforrás.)

A kisebb épületek, családi házak esetében alacsony hőmérsékletű hőszivattyúrendszerrel – egyfajta fordított hűtőgéppel – nyerhető ki a földhő, ami egyformán alkalmas fűtésre, hűtésre és használati meleg víz előállítására. A 100–150 méteres mélységben elhelyezett kollektorok, és egy közvetítőközeg segítségével egész évben hőt szállíthatnak a felszínre. (Nyáron a fölösleges hőt vezethetjük a mélybe.) Egy épület energiaigényének 40%-át nyerhetjük ki ezzel. Összességében a hőszivattyú a működtetésére fordított elektromos energia mintegy három-hatszorosát adja le hőenergia formájában.

A földhőszivattyús rendszerek telepítése ma jellemzően drágább, mint a földgázfűtésre alapozott fűtési rendszereké, de 3–8 éven belül megtérül alkalmazásuk – különösen új építésű házaknál. A hőszivattyúk használata hosszú távon gazdaságosabb és környezetkímélőbb, különösen, ha az állam pályázatokkal segíti a jövőben e berendezések nagyobb elterjedését.